Japán háborús bűnösök vallomásai kerülnek az internetre Kínában
Japán háborús bűnösök vallomásait kezdték nyilvánosságra hozni csütörtökön Kínában, olyanokét, akiket a második világháború után állítottak katonai bíróság elé és ítéltek el – adta hírül az állami archívumok központi hivatala.
A negyvenöt japán katona kézzel írt vallomása és ezek kínai, illetve angol nyelvű fordításai a hivatal weboldalán lesznek olvashatók - jelentette be Li Minghua, az intézmény helyettes vezetője. Mint mondta, e dokumentumok, amelyekből naponta egyet tesznek fel a világhálóra, vitathatatlan bizonyítékai Japán erőszakos terjeszkedésének, a megszállók által a kínaiak ellen elkövetett szörnyű bűncselekményeknek.
Az iratok azoknak a pereknek a dokumentációjából származnak, amelyek során bizonyítást nyert, hogy a 45 katona többek közt gyilkosságokban, mérges gázok használatában, nők megerőszakolásában volt bűnös - hangzott el. Az elsőként publikáltak Keiku Szuzuki főparancsnoktól származnak, aki 5470 civil haláláért, százak megerőszakolásáért és vízforrások kolerabaktériummal történő szándékos szennyezéséért volt felelős.
„A japán miniszterelnök, Abe Sindzó hivatalba kerülése óta semmibe veszi a történelmi igazságot, az emberi lelkiismeretet, a feketét nyíltan fehérnek állítja be, félrevezeti a közvéleményt, tisztára mossa japán gyarmati múltját, az erőszakot” - fogalmazott Li újságírók előtt. Hozzátette, hogy Sindzó mindezzel kétségbe vonja a második világháború végeredményét, megkérdőjelezi a háború utáni nemzetközi rendet.
Az állami intézmény magyarázata szerint a második kínai-japán háború kezdetét jelentő 1937. július 7-i (Lugou-hídi) incidens közelgő évfordulója előtt azzal a céllal publikálják a dokumentumokat, hogy emlékeztessenek a történelemre, hogy hasonló tragédiák a jövőben ne fordulhassanak elő. Kínai és Dél-Korea nem hagyta szó nélkül, hogy Abe Sindzó és kormányának tagjai felkeresték a második világháború japán főbűnöseinek is emléket állító Jaszukuni szentélyt.
Peking válaszul, érezhetően egyfajta bizonyításkényszerből nemzetközi hatású "ismeretterjesztő" hadjáratba kezdett, amit a nem kínai média gyakran "Japán-ellenes propagandaként" értelmez. Ennek része az is, hogy Kína nemrégiben kezdeményezte olyan dokumentumoknak a felvételét az ENSZ UNESCO szervezetének Világemlékezet Listájára, amelyek a 2. világháborúban szexrabszolgaságra ítélt nőkkel kapcsolatosak. Egyes történészek 200 ezerre teszik az 1932 és 1945 között a japán hadsereg bordélyaiba kényszerített nők számát.
Kínában az elmúlt napokban különös gyanakvással figyelték és intenzíven kommentálták azt a friss tokiói döntést, miszerint a szigetország pacifista alkotmányának újraértelmezésével engedélyezi haderejének bevetését akár más országok védelmében is. Peking szerint a térség országainak és a nemzetközi közösségnek éberen kell figyelnie a fejleményeket.
Kapcsolódó cikkek
- Több mint 26 millió Xiaomi mobil talált gazdára 2014-ben
- Számítógép irányítású mini-tengeralattjárót tesztel Kína
- Weboldal a gyermekek biztonságos internethasználatáért
- Több százmillió forintért kelt el a világ legkönnyebb anyagának egy darabja
- Interneten árulják a torkon ragadott Nigella Lawsont ábrázoló képeket
- Kínában harcot hirdettek az online terrorizmus ellen
- Kegyetlen módszerekkel szoktatják le a fiatalokat az internetfüggőségről Kínában
- Haldoklik az SMS Kínában
- Zuhanó repülőnek nézték a Google hőlégballonját
- Irak blokkolja a közösségi oldalakat
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Prémium gaming élmény a felhasználóknak
A 48,9" hüvelykes (124,3 cm) Philips Evnia 49M2C8900L gaming monitor tele van erőteljes funkciókkal: QD-OLED panel, 32:9 SuperWide kijelző, 5120x1440 felbontás, 144 Hz, Ambiglow és DTS hangzás teszik a kiváló minőségű Evnia 8000 sorozat új tagját igazán figyelemfelkeltővé.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
Újfajta trendek az irodában
A pandémiát követő időszak jelentős változásokat hozott a vállalatok irodaterületekkel kapcsolatos felfogásában, nagy hangsúlyt helyezve a vállalati kultúra és a produktivitás erősítésére az irodai jelenléten keresztül. A hibrid munkamódok trendje, amely a COVID-19 világjárvány idején nyert lendületet, fokozatosan visszaszorulóban van. A vállalkozások egyre inkább felismerik az irodaterek értékét az együttműködés, a tudásmegosztás és a vállalati kultúra erősítésében.
Új elnökségi tagokat választott a Magyar Marketing Szövetség
A szakma meghatározó szervezete, a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) május 15-én, a Haris Parkban szervezte tisztújító közgyűlését, amelyen a tagok kibővült, immár 18 tagú Elnökséget választottak, amelyben továbbra is a hazai marketing és kommunikációs szakma meghatározó döntéshozói, illetve szereplői kaptak helyet.