Kutatás: fontosnak tartjuk az okosváros fejlesztéseket
A magyar lakosság több mint 60 százaléka hasznosnak tartja az okos városi fejlesztéseket, a legtöbben a jobb közbiztonságot támogató megoldásokat ítélik fontosnak - ismertette a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. (NMF) legfrissebb felmérésének eredményét a társaság vezérigazgatója egy keddi sajtóbeszélgetésen Budapesten.
Veres Mihály úgy vélte, a közeljövőben számos hazai város és település indít majd olyan fejlesztési programokat, amelyek a modern technológiát használják a lakosság életminőségének javítása érdekében. Elmondta: a megkérdezettek 14 százaléka, mintegy 1,2 millió ember hallott már a "smart city" kifejezésről.
Az NMF augusztusban, mintegy 2000 ember megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatásával segíti a döntéshozókat, hogy a lakossági igények alapján mely fejlesztési területekre érdemes koncentrálni.
A válaszadók 86-91 százaléka a közbiztonságot érintő újításokat - például megfigyelési rendszerek kiépítését - tartja szükségesnek. Szintén magas, 73-79 százalék azok aránya, akik olyan egészségügyi és közigazgatási fejlesztéseket részesítenének előnyben, amelyekkel otthonról is elintézhetőek a mindennapi kötelezettségek. Példaként említette a vérnyomásmérő okosórák összehangolását az egészségügyi adatbázissal, amely csökkenthetné az orvoslátogatások számát.
Az intelligens közlekedési szolgáltatásokat, ezen belül is a digitális valósidejű utastájékoztatást és a városi forgalomirányítási rendszereket a válaszadók több mint 70 százaléka támogatja, továbbá a lakosság két harmada tartaná hasznosnak az intelligens parkolási megoldásokat és az elektronikus kártyarendszer bevezetését.
A vezérigazgató a nemzeti elektronikus jegyrendszer idén őszre tervezett bevezetésének várható időpontjáról elmondta: a projekt akadálymentesen halad, azonban majd csak 2016-ban valósul meg, hogy az utasok egységes rendszerben elektronikusan válthatnak jegyet a helyi és a helyközi buszjáratokra, vonatokra az intelligens közlekedési rendszer segítségével.
A kutatás rámutatott azonban arra is, hogy Magyarországon a mintegy 8,5 millió mobiltelefont használónak 57 százaléka rendelkezik okostelefonnal, a megkérdezettek csupán 19 százaléka használt valaha mobilfizetési megoldásokat és mindössze 9 százalék használta az alkalmazást mobilszámla terhére.
Veres Mihály az MTI kérdésére beszámolt arról is, hogy a 2014-2020-as költségvetési ciklusban várhatóan több millió euró áll majd a tagállamok rendelkezésére az intelligens fejlesztésekre, amelyeknek a célja a hatékonyság javítása és az energiafelhasználás csökkentése. A Nemzeti Smart City projekt keretében jelenleg önerőből több 10 millió forintot szán a társaság arra, hogy a fejlesztések műszaki és gazdasági keretrendszerét kialakítsa.
Kapcsolódó cikkek
- Mire figyelnek a magyarok mobilvásárláskor?
- Elindult az időseket segítő infokommunikációs modellprogram
- Internet Hungary: Percenként másfél millió netes tartalom születik
- Okostanteremért versenyezhetnek az általános iskolák
- Internet Hungary - Az egységes digitális piac megteremtésén dolgozik az Európai Bizottság
- A 65 év fölötti magyarok a közösségi hálók legaktívabb használói
- Digitalizálták a hetedikes diákokat az alternatív iskolában
- Ez a mobilegészségügy Achilles-sarka – adatvédelem, személyiségi jogok
- Okos Jövő Fórum 2015 konferencia és szakkiállítás Győrben
- Jövőre már a repülőkön is lehet internetezni
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Ezért egyre erősebb a felújított mobilok piaca
Erősödő újkészülék-eladások, a termékek hosszabbodó szoftveres támogatása és életciklusa, valamint a bevizsgált készülékek iránti növekvő bizalom is segíti Magyarországon a felújított okostelefonok piacának bővülését. A Rejoy.hu a távközlési világnap alkalmából gyűjtötte össze az aktuális trendjeit.
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Elhunyt Zsakó László, a hazai számítástechnika tanárképzés elindítója
Életének 67. évében elhunyt Zsakó László, az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatika Tanszék nyugalmazott egyetemi docense, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Tehetséggondozási Szakosztályának vezetője.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
