Fontos-e a környezet védelme a hazai vállalkozásoknak?
A környezettudatos működés a gazdasági élet szereplői számára is egyre fontosabb szempont. A nagy multinacionális cégek körében egyre népszerűbb az ESG* szempontok szerint való működés, mikor a cégek a profitmaximalizáláson túlnyúló szempontokat is figyelembe vesznek működésük során. A szemlélet egyre jobban terjed a hazai nagyobb cégek körében is. A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2022 májusi felmérése keretében 900 hazai (jellemzően KKV) vállalkozás válaszolt a környezettudatossággal kapcsolatos attitűdjeiről feltett kérdésekre. Ezen belül a környezetvédelmi tanúsítások meglétét vizsgálták, illetve a karbonlábnyom csökkentése érdekében kifejtett tevékenységekről érdeklődtek.
A vállalkozások 25%-a rendelkezett EMAS vagy ISO 14001 (környezetközpontú irányítási rendszer) tanúsítvánnyal. A vállalatméret növekedésével a tanúsítvánnyal rendelkezők aránya jelentősen nő. A legkevésbé a 11 főnél kevesebbet foglalkoztató vállalkozásoknál található tanúsítvány (11,5%), szemben a 150 fő feletti cégek 72-79%-os arányával, ami azzal is összefügg, hogy a tanúsítvány megszerzése és fenntartása jelentős munkát igényel.
Rendelkezik-e az adott cég EMAS vagy ISO 14001 tanúsítvánnyal,
létszámkategóriák szerint (százalék)
A legnagyobb arányban az ipari cégek tanúsítják tevékenységüket környezetirányítási szempontból (47%), majd az építőipari vállalkozások következnek (27%). A kereskedelem és az üzleti szolgáltatások esetében 19-19% a megfelelő arány, ami a tevékenyég jellege miatt nagy aránynak tekinthető.
Megvizsgálták azt is, hogy mit tesznek a cégek a környezeti lábnyom** csökkentése (pl. szelektív hulladékgyűjtés, energiatakarékos égők használata stb.) érdekében. A számok kedvező képest mutatnak: a válaszoló cégek 56%-a igen gyakran, 32%-a esetenként tesz lépéseket, mindössze 12% nem tesz semmit. Ezen belül a 11 fő alatti cégek 59%-a gyakran, 25%-a esetenként tesz a környezetért, míg 16%-ukat nem érdeklik a környezetvédelmi szempontok. A leginkább a 151-250 fő közötti cégek állítják magukról, hogy odafigyelnek környezeti lábnyomukra: 76%uk rendszeresen, 18%-uk esetenként tesz valamit a környezetért. Meglepő módon a kereskedelmi és az üzleti szolgáltatást nyújtó cégek a legaktívabbak ezen a területen (62-64% igen gyakran, 22-23% gyakran tesz a környezetért), a legkevésbé az építőipari vállalkozások aktívak (38% gyakran, 54% eseti jelleggel végez környezet óvó lépéseket). Ugyanakkor összességében az ipari cégek a legjobbak, mivel csak 4%-uk nem tesz semmit, majd az építőipar (8%) és a kereskedelem, illetve az üzleti szolgáltatások (14-15%) a sorrend.
Tesz-e a vállalkozás környezeti lábnyomának csökkentése érdekében,
létszámkategóriák szerint (százalék)
Látható tehát, hogy a környezettudatosság jelentősen függ az adott vállalkozás méretétől és ágazatától. Míg a mikro-, kis- és középvállalkozások inkább csak esetenként foglalkoznak környezetvédő tevékenységgel, addig ez a nagyobb vállalkozásoknál jóval gyakoribb. Mindez azért fontos, mert a 11 fő alatti cégek adják a vállalkozások nettó árbevételének 25%-át, míg a 150 fő felettiek 27%-át 2020-ban. Vagyis célszerű a kisebb KKV-k környezetvédelmi erőfeszítéseit erőteljesebben támogatni, mivel számukra kevésbé látható ezen tevékenységek megtérülése.
________________
* Enviromental, Social and Governance – A környezeti hatások, társadalmi kérdések és a vállalatirányítás kapcsolata.
** Azt fejezi ki, hogy adott technológiai fejlettség mellett a vizsgált cégnek mennyi természeti erőforrásra van szüksége tevékenysége fenntartásához.
Kapcsolódó cikkek
- Egyedülálló zöld dobásra készül a MATE az idei EFOTT fesztiválon
- Ezért érdemes a vállalatoknak a 'digital twin' technológiába fektetni
- Felderítési akció drónokkal
- Magyar fejlesztés segíthet a szennyvíz hasznosításában
- Újgenerációs csomagolóanyag a zöldség-gyümölcs szektorban
- Fenntartható okostelefonok: hosszabb élettartam, zöldebb világ
- Az LG ismét elnyerte az ENERGY STAR év partnere díjat
- Az ABB üdvözli az Európai Unió új, F-gázra vonatkozó javaslatát
- A Seco Zöld Alapja már több mint egy évtizede ér el fenntarthatósági célokat
- Az e-hulladékok több mint háromnegyedét hasznosítottuk újra tavaly
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.
A pénzügyi bűnözés jövője: miért kulcsfontosságú az információ-vezérelt kockázatkezelés?
Az utóbbi időben a pénzügyi bűnözés elleni küzdelem jövőbeli keretrendszerének alapjaként, az információ-vezérelt kockázatkezelés kiemelten fontossá vált. A hagyományos kockázatkezelési módszerek elavultak, nem megfelelő eredményt hoznak és így komoly kockázatokat jelentenek a szervezeteknek – állapítja meg a Deloitte friss tanulmánya.
Cikkgyűjtő
További fontos híreink
