Erőműveket és gyárakat támadott meg egy számítógépes vírus
Szakértők szerint a Stuxnet névre keresztelt féregvírust gyárak és erőművek számítógépes rendszereinek megfertőzésére tervezték, s nem magányos hackerek programozták, hanem valószínűleg állami megrendelésre készült. S mint az egyik szakértő elmondta, az ezzel a vírussal megfertőzött számítógépek 60 százaléka Iránban van: ami azt sejteti, hogy ezen ország ipari létesítményei jelentik a célpontot.
A Stuxnet az első olyan rosszindulatú program, amely nem csak leblokkolja a számítógépeket, de fizikailag is kárt tud okozni az ipari létesítményékben. Elméletben akár arra is képes lehet, hogy felrobbantson egy kazánt, vagy megsemmisítsen egy olaj- vagy gázvezetéket. - olvasható a Financial Times hétvégi kiadásában.
Az utóbbi évek legveszélyesebb vírusának másik újítása, hogy a terjedéséhez nincs szüksége internet-kapcsolatra, mivel direkt arra tervezték, hogy olyan rendszereket támadjon meg, amelyek éppen a biztonsági kockázatok kiküszöbölése miatt nem kapcsolódnak a világhálóhoz. A Stuxnet ehelyett USB csatlakozókon keresztül fertőzi meg a számítógépek operációs rendszerét, amely aztán hamis utasításokat ad az üzem gépeinek, és így próbál meg kárt okozni.
A Siemens az ipari automata ellenőrző rendszerek legnagyobb gyártója a világon. Egyelőre nem tudni, hogy a speciálisan a Siemens programjai ellen tervezett vírus eddig hány létesítményt fertőzött meg júniusi megjelenése óta. A Siemenshez eddig 15 bejelentés érkezett, de egyik gyár termelésében sem okozott zavart a vírus. A megtámadott üzemeknek a Siemens felajánlott egy frissített vírusirtó programot, és az operációs rendszert szolgáltató cég, a Microsoft is kiküszöbölte már a problémát, ami megengedte a programnak, hogy behatoljon a rendszerbe.
Egyes források szerint feltételezhető, hogy a szabotázs az iráni atomprogram lelassítására, konkrétan a busheri atomerőmű ellen irányul. A feltevésre reagálva a Siemens egyik szóvivője elmondta, hogy nem adott el üzem-automatizáló szoftvereket a busheri erőműnek.
Tény azonban, hogy a német cég az 1970-es években részt vett a busheri reaktor tervezésében, ugyanis Irán szerződést kötött Nyugat-Németországgal és Franciaországgal egy atomerőmű építéséről. Az 1979-es iráni forradalom azonban meghiúsította a tervet, és a nukleáris létesítményt végül Oroszország segítségével fejezték be. A szakértők azt is elmondták, hogy nem csak közvetlenül a Siemenstől, hanem a nyílt piacon is lehet a cég által gyártott üzemeltető-szoftvereket vásárolni.
A világ első számítógépes szuperfegyverének tartott vírus megprogramozásához a szakemberek szerint komoly belső információkra volt szükség, ezért nem lehet kizárni, hogy egy állam áll a háttérben. "Ezt a programot nem egy szülei pincéjében kódolgató hacker írta. Egy ilyen vírus létrehozásához állami forrásokra volt szükség" - írta Ralph Langner, ipari számítógépes rendszerekkel foglalkozó informatikai szakértő egy elemzésben.
Izrael, amely egyelőre a Közel-Kelet egyetlen atomhatalma, utalt rá, hogy esetleg támadást indít iráni létesítmények ellen, ha a nemzetközi diplomáciának nem sikerül megakadályozni Teheránt az atomprogram véghezvitelében. A zsidó állam az utóbbi években jelentősen fejlesztette számítógépes hadviselési technikáit is. A katonai hírszerzés vezetője tavaly azt mondta, Izraelnek megvan rá a lehetősége, hogy kiber-támadásokat indítson. A nyugati-nagyhatalmak és Izrael évek óta vádolják Iránt azzal, hogy polgári nukleáris programjának leple alatt atomfegyvereket fejleszt.
Kapcsolódó cikkek
- Japán "biológiai" fegyver a számítógépes támadások ellen
- Példátlan módon szaporodnak az okostelefonokat támadó programok
- A hackerek már a smartphone-ban vannak - Mobilkártevők inváziója 2. rész
- A hackerek már a smartphone-ban vannak - Mobilkártevők inváziója 1. rész
- Ismét munkába álltak a levélszemétküldők
- Trójaiak, férgek, robothálózatok
- Veszélyes Facebook, mérgezett Google
- Intenzíven zajlik a vaterás csalás felderítése
- WikiLeaks - Hackertámadás érte a svéd kormány honlapját
- Tízből nyolc trójai
IT ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Félnek a csalóktól: a magyar internetezők 15 százaléka elkerüli az online fizetést
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tart attól, hogy online vásárlás során csalás áldozatává válik, 94 százalékuk védekezik is valamilyen módon a visszaélésekkel szemben. Ugyanakkor 15 százalék azok aránya, akik inkább kerülik az online fizetést, annyira félnek az adathalászattól.
Újabb díjat nyertek a Zyxel tűzfalmegoldásai
A valós felhasználói tapasztalatokon alapuló kutatás kiemeli a Zyxel Networks termékeinek felhasználóbarát kezelhetőségét, megbízhatóságát és funkcionalitását, amelyek kis- és középvállalati áron nyújtanak nagyvállalati teljesítményt.
Nagy teljesítményű, ultragyors gaming monitor
Az AGON by AOC – a világ egyik vezető gaming monitor* és IT-kiegészítő márkája – büszkén mutatja be az AOC GAMING 27G2ZN3/BK modellt, egy olyan élvonalbeli monitort, amely az esport-szintű teljesítményt példa nélküli megfizethetőséggel ötvözi.
A Sandberg komolyan gondolja a gaminget!
Manapság a perifériamárkák jelentős része igen nagy hangsúlyt fektet az esport felszerelések fejlesztésére. Így tesz a Sandberg is, arra törekedve, hogy az EsportsEquipment sorozat a remek árú és magas minőségű gaming termékeiről legyen ismert. A vállalat erre a filozófiára erősít rá Stealth Gamer billentyűzetével és legújabb BossBlaster gaming headsetével is.
Másodpercenként akár 480 képkockát is képes megjeleníteni az LG új monitorja
Az LG legújabb, játékosoknak szánt, 32GS95UE-B UltraGear OLED monitorja minden eddiginél gördülékenyebb grafikus megjelenítést ígér. A képfrissítési ráta mellett a csúcsfényerő is jelentősen növekedett a gyártó korábbi monitorjaihoz képest, így világosabb környezeti viszonyok mellett is tiszta és élénk képet kapnak a felhasználók.