Elszívják az informatikusokat a termelőágazatok
Mintegy tízezer betöltetlen informatikai álláshely van Magyarországon. A képzés nem tud lépést tartani a munkaerő-piaci kereslettel.
Mint mondta: megkülönböztetjük az informatikai és a digitális munkahelyet, utóbbi a termelőágazatokban van, és nagyon erős informatikai tudást igényel. Egy utónak ma már 40 százaléka informatika és „rettenetes módon” terjed a precíziós mezőgazdaság – hozta fel példaként.
Korábban azt mondtuk, az informatika a jövő, mára azonban a múltnak számít, a digitális „szövet” olyan mértékben hatja át a gazdaságot – hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy Nyugat-Európában egyre kevesebb az informatikus. Ez egy társadalmi trend, a másod-harmadgenerációs értelmiség hajlamos elmenni filantróp irányba, mert műszaki szakmát tanulni mindig izzadságos dolog – fogalmazott.
Az informatikusképzés egy kitörési pont, próbálunk is ezzel élni, de az oktatásnak a kibocsátása nem tud olyan gyorsan alkalmazkodni a munkaerő-piaci elvárásokhoz, mint kellene. Magyarországon ma 5 ezer fiatal jelentkezik az informatikai felsőoktatásba, ennek körülbelül a fele végez, a többi lemorzsolódik, mert vagy idő előtt munkába áll, vagy más okból elhagyja az intézményt – magyarázta.
Szerinte a hazai informatikusképzésnek van egy prémiumszintje – például a BME és az ELTE -, ide azonban egyszerűen nem jelentkezik annyi fiatal, mint amennyire szükség lenne, miközben az informatikában 30 százalékkal magasabbak a bérek, mint az utána következő második ágazatban – hívta fel a figyelmet.
Igazából 15-16 éves korban „vesztjük el a tömeget”, amikor a középiskolákban a specializáció kezdődik. Ott kell elmagyarázni a gyermekeknek és a szülőknek, hogy ha piacképes szakmát keresnek, egészen biztosan nem lőnek mellé az informatikával – hangoztatta.
Forrás: Kossuth Rádió - 180 perc / hirado.hu
Kapcsolódó cikkek
- Szakmai kihívásokkal és képzéssel tarthatók itthon az informatikusok
- Nyílt levélben kéri IKT tervei újragondolására a kormányt az IVSZ
- Továbbra is népszerű az IT a hazai fiatalok körében
- A gazdasági növekedés egyik motorja lehet az IKT-ágazat
- IVSZ: Öt éven belül duplázódhatna a hazai szoftver export kormánytámogatással
- IVSZ MENTA konferencia: Kitekintés a változó világunkra
- Együttműködés a hazai ICT szektor K+F tevékenységének feltérképezésére
- Informatikusok versenye áprilisban
- Több informatikus és mérnökhallgató a felsőoktatásban
- Felhőszolgáltatás – Az új üzleti modell
Trend ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Compliance-szakemberi szerepben teszteli az AI-t a KPMG
A Joint Venture Szövetség (JVSZ) által rendezett Innovációra Magyar! konferencián számolt be a KPMG Magyarország munkatársa arról a kísérletükről, melynek keretében gépi tanulási modell fejlesztésével támogatták a vállalati anyagok feldolgozásának folyamatát. A vonatkozó szabályzatoknak való megfelelőség ellenőrzésére bevetett mesterséges intelligencia egyelőre nem helyettesíti a szakértői munkát, azonban jelentősen gyorsítja a folyamatot, 80% feletti hatékonyságú dokumentációs alapot hozva létre. Így a fennmaradó időben az emberi beavatkozás a nagy figyelmet igénylő, alaposabb elemzést tudja elvégezni.
A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt
A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.
Buszos útdíjfizetés – az első időszak tanulságai
A legtöbb busz a legkevésbé szennyező kategóriába tartozik, a külföldi járművek az autópályákat használják, míg a hazai személyszállítók harmada inkább az olcsóbb útvonalakat választja és a legtöbb vállalkozás felismerte, hogy a használatarányos útdíjfizetés kényszerét minőségbiztosítási fejlesztésekre is lehet használni – ezek a legérdekesebb megállapítások az útdíjfizetés bevezetése óta eltelt időszakból.