Prim Hírek

A növekedést befolyásoló legfontosabb dimenziókat bemutató elemzés láthatóvá teszi a Balti-tengertől a Földközi-tengerig terjedő térség gazdasági fejlődésének legfontosabb mozgatórugóit, valamint számba veszi a további fejlesztési lehetőségeket. Az elemzés a térség 13 országának gazdasági teljesítményét (Magyarország, Lengyelország, Bulgária, Horvátország, Csehország, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Lettország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) hasonlítja össze.

„A PayPal-nél évek óta kiemelt figyelemmel követjük, hogy a KKV-ágazatok megerősödése, az új digitális technológiák gyors térnyerése, és az online kereskedelem felfutása hogyan járul hozzá Európa új tigriseinek fejlett európai gazdaságokhoz történő felzárkózásához.  Kutatásunk azt vizsgálta, hogy a kereskedelemben és a fizetésekben alkalmazott új technológiák hozzájárulnak-e a régió fejlődéséhez. Megnyugtató és örömteli számunkra, hogy az eredmények megerősítették feltételezésünket, miszerint a KKV-k a régió gazdaságának meghatározó szereplői, és az általuk bonyolított nemzetközi e-kereskedelmi forgalom folyamatos bővülése fontos része a növekedésnek” – mondta el Marcin Glogowski, a PayPal közép- és kelet-európai térséget irányító főigazgatója.

A régió javuló versenyképességének fő pillérei

A gyors növekedést részben az Uniós finanszírozás tette lehetővé, amely csökkentette a különbségeket a térség és a fejlett nyugat-európai országok között, azaz számos ország fejlődése a regionális kohézióra összpontosító európai uniós források felhasználásával függ össze.

Emelkedő termelékenységi  ráta 

A vizsgált gazdaságok erősödésének egyik fontos indikátora a termelékenység növekedése, amely a régióban közel kétszerese a fejlettebb európai országokban tapasztalható növekedési ütemnek, (2007 óta 9%-kal nőtt) miközben minden negyedik Európai Unióban regisztrált KKV (22 millióból 5,2 millió) a vizsgált régió egyik országában található. A kutatás megállapítja, hogy mivel a vizsgált piacok kis- és középvállalkozásai egyre bátrabban tesznek lépéseket a külföldön történő terjeszkedés irányába, a térség exportjának GDP-hez viszonyított aránya 14 százalékponttal magasabb (56%) mint más EU-országokban. 

A munkaerő versenyképessége

A munkavállalók magas képzettsége és a nyugat-európai országokhoz képest alacsony bérszínvonal növeli a régió versenyképességét. A munkavállalói kompenzáció a nyugat-európainak körülbelül harmada, ugyanakkor a térségben az utóbbi években kétszer olyan gyorsan nő a magas szintű számítástechnikai képzettséggel rendelkező munkavállalók száma mint a többi európai országban.  Az egységes európai jogi környezet, valamint az alacsonyabb adók ugyancsak megkönnyítik a térség országai számára az érettebb piacokhoz történő felzárkózást. 

A digitális infrastruktúra fejlődése pozitív hatással van a digitális ágazatokra, mint például az e-kereskedelem. 2017-ben a vizsgált országokban a háztartások több mint 80%-a rendelkezett internet-hozzáféréssel, szemben a 2008-as 50% alatti értékkel. Az internetes felhasználók aránya az utóbbi évtizedben 100%-kal emelkedett (szemben a többi EU ország 40%-os növekedésével). Ennek köszönhetően az elmúlt 11 évben a helyi vállalkozások több mint 200%-os növekedést tapasztalhattak az internetes kereskedelem területén, és az online megrendelésekkel rendelkező cégek száma 81%-kal nőtt. Jelenleg Európában minden negyedik online vásárló a térség valamelyik országából jön. 

Export és e-kereskedelem

A régió országai kihasználják az egységes piac előnyeit, amely lehetővé teszi az áruk, a tőke és a szolgáltatások szabad kereskedelmét. A kis- és középvállalkozások által megtermelt áruk és szolgáltatások regionális szinten az export közel felét teszik ki, a külföldön értékesített áruk és szolgáltatások összértékének 49%-át adják (ez 4 százalékponttal több, mint az érettebb piacokon).

„Az export a gazdasági fejlődés lakmuszpapírja és a régió országai számára természetes módja a gazdasági növekedésnek. Az internet minden korábbinál egyszerűbbé tette a vállalkozók számára, hogy határokon átnyúló üzleti tevékenységet folytassanak. A tanulmány elkészítése során számos sikeres közép-kelet-európai vállalkozást kérdeztünk meg a nemzetközi terjeszkedéssel kapcsolatos tapasztalataikról” – mondta el Julia Patorska, a Deloitte gazdasági csoportjának vezető elemzője.

A KKV-szektor erősítése fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban is

Az elemzés szerint a KKV-ágazat a magyar gazdaságban is fontos szerepet játszik. A magyarországi KKV-k száma 2015-ben megközelítőleg 536 000 volt, amelyek közül 31 000 rendelkezett több mint 10 alkalmazottal. A KKV-k foglalkoztatási részaránya Magyarországon valamivel magasabb (69,8%) mint a régiós átlag (68,6%), vagy mint  Nyugat-Európa átlaga (68,9%). A magyar export 101,8 milliárd eurót tesz ki, ami a GDP közel 90% -a, ezzel jóval meghaladja a regionális és az európai átlagokat. Magyarországon 32 700 exportőr van, az exportőrök 98%-a KKV-ágazatból kerül ki. Az online exportot a KKV-k dominálják, de más piacokkal való összehasonlításban a nagyvállalatok jelenléte is viszonylag erős. Az online exportőrök száma összesen mintegy 1500 (nem számítva a 10 főnél kevesebb főt foglalkoztató mikrovállalkozásokat). Az exportáló kis- és középvállalkozások 15,5%-a értékesít külföldi piacokra az interneten, ami körülbelül megegyezik a regionális átlaggal (16,6%).

A további fejlődés kilátásai

Az elmúlt évek stabil növekedése, a digitális gazdaság ágazatának fejlesztése és dinamikus erősödése szilárd alapot teremtett Európa új tigriseinek fejlődéséhez.

„Az új európai tigrisek piaci fejlődésének természetes irányai az innovatív iparágakba történő beruházások növelése, az e-kereskedelem ágazatának fejlesztése, valamint a határokon átnyúló kereskedelem ösztönzése. A növekedés legfontosabb forrásai azok a helyi kis- és középvállalatok, amelyek már jelenleg is a régió fejlődésének középpontjában állnak. Hiszünk benne, hogy az e-kereskedelem fejlesztése és további digitalizálása új lehetőségeket teremt ezen vállalkozások terjeszkedéséhez mind a helyi, mind pedig a nemzetközi piacokon” – mondta Marcin Glogowski.