Accenture felmérés az oktatási és vállalati képzési rendszerekről
Az Accenture szerint a digitális technológiák gazdasági eredményeit kockáztatják a nem megfelelő oktatási és vállalati képzési rendszerek. Ha nem fogadnak el radikálisan új tanulási módszereket és nem sikerül csökkenteni a képzettségbeli hiányosságokat, akkor elmaradhat az a 11,5 billió dollárnyi GDP-növekedés, amit a következő tíz év során az intelligens technológiákba való befektetés ígér.
Az It’s Learning. Just Not As We Know It című jelentés segít a vállalatoknak felmérni a munkavállalók számára megfelelő oktatási stratégiát. A G20 Ifjú Vállalkozók Szövetségével (G20 Young Entrepreneurs’ Alliance -YEA) készült elemzés megmutatja, hogyan fogják az intelligens technológiák megváltoztatni a munkával kapcsolatos feladatokat és azonosítja az ehhez szükséges új készségeket. A jelentés felhívja a figyelmet arra is, hogy az oktatási és vállalati képzési rendszereknek három cselekvési területre kell kiemelt figyelmet fordítaniuk.
A 14 országban zajlott kutatás eredményei szerint a dolgozók munkaidejének átlagosan 51 százaléka hatékonyabbá tehető az intelligens technológiák által. A feladatok 38 százaléka automatizálható lehetne, de az eredményesség a munkaköröktől és a földrajzi elhelyezkedéstől is függhet.
Az új szakmai tudáskészletek növekvő fontossága
A jelentés szerint a jövőben a komplex gondolkodás, a kreativitás, a szocio-emocionális intelligencia és az érzékszervi észlelés fontossága szinte minden munkakörben növekszik, amely az intelligens technológiák bevezetésével még tovább nőhet.
Az Accenture három területen javasol fejlesztéseket a készségválság megoldására:
- A tapasztalati tanulás felgyorsítása: a vállalatoknak többféle technikát kell alkalmazniuk, a tervezői gondolkodástól a technológiai munkaköröket segítő szimulációs tréningeszközökön át, a munkahelyi képzésekig és gyakornoki programokig. Az iskoláknak aktív projektalapú és csoportos tanulási lehetőségeket kell biztosítaniuk a diákok számára. Fontos az olyan új technológiák alkalmazása, mint a virtuális valóság és a mesterséges intelligencia, hogy érdekesebbé és személyre szabottá tegyék a tanulást.
- Az intézmények helyett az egyénekre kell összpontosítani: az oktatási és képzési céloknak – a végzősök száma helyett – a szélesebb körű készségek fejlesztésére kell ösztönözniük mindenkit. A képzéseknek a komplex gondolkodásra, a kreativitásra és a szocio-emocionális intelligenciára kellene fókuszálniuk.
- A kiszolgáltatott munkavállalók felkarolása: az idősebb munkavállalók, a kevésbé képzettek, a fizikai munkakörökben és a kisebb vállalkozásokban dolgozók nehezebben találnak munkát, és kevésbé férnek hozzá a képzésekhez. Célzott beavatkozásra van szükség ahhoz, hogy ezeket a munkavállalókat megfelelő képzési- és karrierlehetőségek felé irányítsák. A tanfolyamoknak modulárisabbnak és rugalmasabbnak kell lenniük, hogy alkalmazkodjanak az életvitelükhöz. Az új finanszírozási modelleknek ösztönözniük kell az egész életen át tartó tanulást, például személyes képzési tervek támogatásával.
Az elemzéssel kapcsolatos további információkért látogassa meg a https://www.accenture.com/us-en/insights/future-workforce/transforming-learning weboldalt.
Kapcsolódó cikkek
- A tudatos nethasználat oktatása egy messenger-fejlesztéssel
- A recessziónál is nagyobb veszélyt jelent a jó vezetők hiánya
- Többet fényképezünk, kevesebbet telefonálunk a mobilunkkal
- Ismét lehet pályázni az ABB női műszaki egyetemi hallgatók részére kiírt mentorprogramjára
- A vállalati IT szervezetek nincsenek felkészülve a digitális átalakulásra
- Új rektor és új képzési rendszer a Budapesti Metropolitan Egyetemen
- Folyamatos tanulással lehetnek a döntéshozók a globális digitális transzformáció nyertesei
- GKI-Euronics: idén minden ötödik szülő már műszaki cikket is vásárolt az iskolakezdéshez
- Microsoft-élmények a Kutatók Éjszakáján
- Magyarországon a fiatalok többsége fotózásra használja a telefonját
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia
Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.