Webinárium az e-kereskedelemről
2021. április 8-án Mi az e-kereskedelem jogi keretrendszerének jövője? címmel online kerekasztal beszélgetést szervezett az E-Commerce Hungary, melyen a tech vállalatok, a versenyhatóság, a civil és tudományos társadalom jeles szakemberei vitatták meg az e-kereskedelem jogi keretrendszerének jelenlegi helyzetét, éppen zajló, sokszor forrongó légkörű alakulását ás átalakulását, valamint az elkövetkező évek várható történéseit, potenciális lehetőségeit és kihívásait úgy itthon, mint Európában.
A Dr. Maier Norbert, a Copenhagen Economics vezető közgazdásza által moderált beszélgetésnek különös aktualitást adott az Európai Unió két rendelettervezete, a digitális piacokról szóló jogszabály /Digital Markets Act/, röviden DMA és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály /Digital Services Act/, röviden DSA, amelyek újdonsága, ahogy az a beszélgetés során is elhangzott, hogy „nem klasszikus versenyszabályok, hanem ex ante/előzetes előírások, viselkedési szabályok bizonyos platformok számára”, s amelyeknek fontos célja, hogy kiszámíthatóbbá, tervezhetőbbé tegye az elkövetkező éveket az e-kereskedelmi szektor főbb szereplői, azaz a piactereket szolgáltató tech cégek, az azokat használó kereskedők és vásárlók, valamint a versenyhatóságok részére is.
Marosi Zoltán (ügyvéd, Oppenheim) vitaindító előadása, mely összefoglalta az e-kereskedelem jogi szabályozásának múltját, jelenét és várható jövőjét, világos és közérthető kapaszkodókat adott a folyamatosan változó jogszabályi környezet labirintusában való eligazodáshoz.
Dr. Ormós Zoltán az Ecommerce Hungary képviseletében elmondta, hogy az elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó cégeket ma már nem lehet egységesen kezelni. A három fő kategórián (nagy, közepes, kicsi) belül a nagyok már megtanulták, hogy a jó kiszolgálás, a fair piaci magatartás megéri hosszú távon (büntetésmentesség, elégedett, lojális vásárló), de minél kisebb a cégek mérete, annál nagyobb a szórás abban, hogy a viselkedésük mennyire jogkövető vagy inkább „partizán” jellegű.
Berezvai Zombor, a Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza kiemelte, hogy versenyjogi és GVH szemszögből két nagyon eltérő terület van: a nemzeti versenyhivatalok által kezelt fogyasztóvédelmi kérdések, amelyekre, mérettől függetlenül, minden vállalatnak oda kell figyelnie és a hagyományos versenyjogi, az un. antitröszt szabályozás, amely a magyarországi webshopok jelentős részét nem érinti, hisz nem érik el azt a méretet, hogy érdemben befolyásolni tudják a piacot. A fogyasztóvédelmi intézkedések kapcsán elmondta, hogy a versenyhivatal elsődleges célja nem a büntetés, hanem a piac, illetve a piaci szereplők magatartásának pozitív irányba terelése, amely végső soron az e-kereskedelmi piac minden szereplőjét (piactér szolgáltató, kereskedő, vásárló) segíti, illetve előnyére válik. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a megbüntetett cég a GVH által jóváhagyatt kötelezettségvállalás keretében nem bírságot fizet, hanem például változtat valamely eddigi bevett rossz gyakorlatán, amelyről tanulmányt készítve bizonyítja, hogy valóban jó irányban mozdultak el (pl. szallas.hu).
Ezt a gyakorlatot Várkonyi Balázs, az eMAG és az Extreme Digital ügyvezetője is előremutatónak nevezte, majd arra a kérdésre válaszolva, hogy „miként tudják implementálni a vállalatok a komplex szabályozási környezetet?” elmondta, hogy „egyik szemünk sír, a másik nevet, mivel egy kialakulatlan, kiforratlan területen kell dolgoznunk, .... de ugyanakkor ez lehetőség is, hisz egy olyan piacon vagyunk első szereplők, ahol egy picit mi alakítjuk a piacot ... és ezáltal mi is erősödünk - ez egy érdekes kettősség. ... 20 év után beérett a piac, hogy jó szabályozási környezet alakuljon ki, ami mind a vállalkozókat, mint a fogyasztókat segíti.”
Dr. Bőgel György, a CEU Business School tanára arra hívta fel a figyelmet, hogy a praktikus, jól érthető, jól alkalmazható szabályok síkja felett van egy magasabb, világpolitikai sík, azaz a szabályozásnál nemcsak a jogi kérdéseket, hanem a gazdaságpolitikai és világpolitikai aspektusokat is figyelembe kell venni. Nagy kérdés, hogy az USA és Kína nagy platformjai között vívott harcban hol van az Európai Unió helye – egyelőre úgy tünik, hogy nagyon le van maradva. Fontos gondolat, hogy nemcsak a fogyasztókat kell védeni, hanem támogatni kell az európai cégeket is a növekedésben, hogy fel tudják venni a versenyt a nagy amerikai és kínai cégekkel.
A DMA és DSA tervezetek kapcsán Berezvai Zombor kifejtette, hogy azok a kis cégeknek inkább lehetőséget jelentenek, mint problémát, hiszen lehetővé teszik, hogy bekerüljenek a nagy piacterekre és hozzáférjenek a fogyasztókhoz anélkül, hogy saját csatornákat építenének ki, miközben védettséget kaphatnak a platform számukra kedvezőtlen lépéseivel, intézkedéseivel szemben: az új szabályozásoktól az Európai Bizottság előtti ügyek felgyorsulását várják, ami azért is fontos, mert a kisebb cégek nem tudnak túlélni egy hosszú évekig tartó jogorvoslati folyamatot.
A panelbeszélgetés során számos futurisztikusnak tűnő, de valójában aktuális téma is felmerült:
• gyilkos felvásárlások gyakorlata, kivédésük lehetőségei
• algoritmusok, robotok harca a digitális térben és későbbi következményük, a robotkartellek
• automatikus árazás, profilozás alapján kialakított, személyreszabott (one-to-one) árazás
Az egyre gyorsabb technikai fejlődéssel párhuzamosan egyre fontosabb a DMA/DSA tervezetekre is jellemző ex ante, előzetes megközelítés, azaz hogy a jognak nem a jelenre, hanem a jövőre kell felkészülnie, melyben kiemelkedő az un. kapuőrők szerepe.
Ez a rendkívül izgazmas és tartalmas kerekasztalbeszélgetés visszanézhető az Ecommerce Hungary esemény Facebook oldalán.
A panelbeszélgetés részvevői:
Fejes Gábor - partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda
Várkonyi Balázs - az Extreme Digital és az eMAG Hungary vezérigazgatója
Berezvai Zombor – vezető közgazdász, GVH
Bőgel György – Professor of Management, CEU
Ormós Zoltán - Ecommerce Hungary
Az esemény moderátora Maier Norbert volt, a Copenhagen Economics vezetó közgazdásza
Kapcsolódó cikkek
- Magyarország egyik legnagyobb játékkereskedője csatlakozott az eMAG Marketplace-hez
- Zen.com: sajátos fogyasztótípust hozott létre az online kereskedelem robbanásszerű növekedése
- Webinárium az e-kereskedelem jogi keretrendszerének jövőjéről
- Magyar webshopok is átvehetik az e-kereskedelmi óriás módszerét!
- 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem
- Ingyenes szállítással segít az eMAG a járványhelyzetben
- Szlovák példa mutatja, fel fog robbanni a magyar e-kereskedelem
- A mesterséges intelligencia lehet a túlélés kulcsa a ruházati- és divat cégek számára
- Közel 8 millió maszkot vettek egy év alatt az eMAG-nál
- Egyeztetést kezdeményezett a jogalkotókkal az Ecommerce Hungary
Megoldás ROVAT TOVÁBBI HÍREI
Jön az év legnagyobb innovációs és startup fesztiválja
A 2015-ben indult Startup Safari Budapest hazánk egyik legnagyobb startup konferenciájaként idén ismét megnyitja kapuit, június 11-én 12 helyszínen közel 100 előadással és interaktív programmal várja az érdeklődőket, melynek során számos hazai szakember mellett nemzetközi előadókkal élőben is lehet majd találkozni és kérdezni tőlük. Nemcsak üzleti, hanem mélyebb technológiai és innovációs témákkal foglalkozik az esemény, angol és magyar nyelven egyaránt.
Teljes mértékben napenergiával működtethető a Lenovo üllői gyárának innovációs központja
Új, a nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) innovációkat ellátó napelemeket telepített a Lenovo üllői gyártóüzeme. A vállalat 2023 októberében átadott létesítményében működő globális innovációs központja ezáltal azt is biztosítja, hogy az ügyfelek 100%-ban napenergiával tesztelhessék a HPC-munkaterhelést.
Így működnek majd a távfelügyelt boltok
A közelmúltban jelentették be, hogy rövidesen Magyarországon is elindulnak az első úgynevezett „hibrid” boltok, melyek nappal a ma ismert formában, a megszokott nyitvatartási időn kívül pedig személyzet nélküli üzemmódban várják a vásárlókat. A lehetőség technikai feltételeiről, illetve a használatának módjáról a megoldást fejlesztő Laurel Kft. május 15-i retailkonferenciáján közöltek részleteket.