Tévedés él a legtöbb ember fejében az IT szakmákról
A pályaváltók és a pályaválasztás előtt álló fiatalok jóval kevesebb IT területhez kapcsolódó szakmát ismernek, mint amennyi van - ez derül ki egy friss kutatásból. Az online kérdőíves felmérés válaszadói 21 megadott szakmának átlagban még a felét sem ismerték, ugyanakkor kiderült az is, minél magasabb a végzettsége valakinek, annál tájékozottabb a vizsgált területen is. Érdekesség, hogy a kitöltők 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek, míg a jó beszédkészséget csak 8 százalék jelölte meg.
Az IT szakmák ismertségét és megítélését vizsgálta az a kérdőíves online kutatás, melyet az egyhetes adatfelvételi időszak alatt 264-en töltöttek ki. A felmérés ötletgazdái, az IThon.info információs portál vezetői többek között a következő feltételezésüket is vizsgálták: a köztudatban a ma elérhető rengeteg IT munkakör közül mindössze párról él bővebb információ, amelyek alapján egy teljes szakmára nézve vonunk le olyan következtetéseket, hogy nekünk való-e, vagy nem. Az általánosítás mögött vélhetően be lehet azonosítani az információhiányt, amely a szakmát övezi, és amely csak erősödött az elmúlt években megjelenő számos új munkakörnek köszönhetően. A kitöltők 13 százaléka rendelkezik informatikai tanulmányokkal és 14 százaléka jelentkezett már vagy dolgozott, dolgozik ezen a területen. További 21 százalék felelt úgy, hogy ugyan még nem próbálta ki magát az IT szegmensben, de már megfordult a fejében a gondolat. 28 százalékot nem érdekli a terület, 30 százalék pedig azt állítja magáról, hogy nincs érzéke hozzá.
A szakmák felét sem ismeri az átlag
A felmérés résztvevőinek egy 21 lehetőségből álló listát mutattak az IT területhez kapcsolódó szakmákról. Ezek közül azokat kellett bejelölni, amelyeket hallott már a résztvevő, tehát az sem volt kizáró ok, ha nem teljesen pontosan tudta, mit jelent. Meglepő módon a válaszadók jelentős többsége csak 10 területet ikszelt be. Különös továbbá, hogy a 25 éves és annál fiatalabb korosztály tagjai az átlagnál kevesebb területet jelöltek meg, pedig ők azok, akikre leginkább számítana munkaerő-felvételnél a szakma.
Az eredményekből kirajzolódik az is, hogy minél magasabb a végzettsége valakinek, annál tájékozottabb a vizsgált területen is. A diplomával rendelkezők vagy éppen felsőfokú tanulmányokat folytatók átlagosan több mint 11 szakmát ismertek a 21-ből, az érettségivel sem rendelkezők pedig alig több mint 8-at.
Aki már legalább jelentkezett IT területre, vagy dolgozott, dolgozik benne, átlagosan 14,054 IT szakmáról hallott a felsoroltak közül. Akiknek már megfordult a fejükben, hogy jelentkezzenek, de még nem tették, 11,164-et jelöltek átlagosan. Akiket nem is érdekel ez a terület, már csak átlagosan 9,877 munkakörről hallottak a listából, akik pedig azt állították magukról, hogy nincs érzékük a területhez, mindössze 9,139 szakmát ismernek átlagosan a 21 felsoroltból.
A kutatásban a rendszergazda, a fejlesztő, a designer, grafikus, a projektmenedzser, a tesztelő, az IT biztonsági szakértő, a termékmenedzser, az IT támogató szakember, az etikus hacker, az üzleti elemző és a hálózati szakértő voltak azok a szakmák, melyekről legalább minden második válaszadó hallott. A legkevésbé ismert szakmák a folyamatautomatizációs szakértő, a szoftver architekt és az üzleti intelligencia szakértő voltak.
Milyen tulajdonságokra van szüksége egy informatikusnak?
A felmérésben arra is keresték a választ, hogy a kitöltők szerint mire van szüksége annak, aki informatikai területen dolgozik vagy ott szeretne elhelyezkedni.
A válaszadók több mint 80 százaléka szerint a logikus gondolkodás és a problémamegoldó képesség szükséges feltétele az informatikai területen való elhelyezkedésnek (85% és 82%). Mindkettő esetében a válaszadók 59 százaléka jelölte, hogy rendelkezik is vele, és ugyanennyien gondolják az utóbbiról, hogy az fejleszthető, míg csak 38 százalék véli ugyanezt az előbbiről. A válaszadók kétharmada szerint a tanulásra való hajlandóság, az önállóság és a precizitás is szükséges egy informatikusnak. Érdekesség, hogy előbbi kettő az a két készség, amit a legtöbben jelöltek saját erősségüknek is.
Különösen nagyon alacsony azok aránya, akik a jó beszédkészséget is szükségesnek tartják IT területen: ezt a tulajdonságot csupán 8 százalék sorolja ide. Miközben 44 százaléka a válaszadóknak az erősségei között jelöli, és 74 százalék – a legtöbben – fejleszthetőnek gondolja. Ugyanez az arány még magasabb azok körében, akik azt állítják magukról, hogy nem érdekli őket az IT szakma: 48 százalékuk erősségének tartja a jó beszédkészséget.
A kutatás szerzői szerint ezek az adatok is azt bizonyítják, hogy az, amit a válaszadók saját magukról gondolnak, nincs kellően összhangban azzal, mint ami valójában szükséges lehet az informatika különböző területein. Az eredmények alapján kirajzolódik, hogy a válaszadók többnyire egységesen egy bizonyos kategóriába sorolják az informatikát, holott ennél jóval több területe létezik. Ezek ráadásul sok esetben más-más kompetenciát igényelnek, az egyén erősségei így egyik munkakörben jobban, másikban kevésbé kamatoztathatóak, általánosítani azonban semmiképp nem célszerű.
A felmérésből összességében megállapítható, hogy az informatikai szakmák sokszínűségére érdemes minél többféle fórumon és módon felhívni a pályaválasztók figyelmét, segíteni őket, hogy felismerjék, az ő erősségeikkel és szaktudásukkal mennyiféle új vagy kevésbé új informatikai állásban találhatják meg a kihívást és az örömöt.
Kapcsolódó cikkek
- Ezek a legmenőbb IT-s állások
- Közelharc az informatikusokért
- Továbbra is nagy az informatikusok iránti kereslet
- Három hónapig ingyenesen foglalkoztathatók IT-s diákok
- Megvan Magyarország legsokoldalúbb informatikusa
- Öt év alatt megduplázódott itthon az informatikusok iránti kereslet
- Ezek lesznek a sztárszakmák 2021-ben
- Startol az Országos IT Megmérettetés
- Összemérik tudásukat a hazai informatikus szakemberek
- Még mindig alacsony a női informatikusok aránya Magyarországon
E-világ ROVAT TOVÁBBI HÍREI
IT Fitneszteszt 2024 - idén is megmérik a régió diákjainak digitális készségeit
Idén Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Ukrajna részvételével zajlik a régió nagyszabású, online digitáliskészség-felmérése, az IT Fitneszteszt. Az elsősorban az általános iskola végzős diákjait és a középiskolás korosztályt célzó felmérés nem csupán a kitöltők számára nyújt valós képet a szórakozáson túl a tanulás és más hétköznapi online feladatvégzés terén szerzett gyakorlati ismereteikről, eredményeinek összesítése tanáraik, illetve a szakpolitikusok munkáját is segítheti azáltal, hogy fény derül erősségeikre és a fejlesztendő területekre egyaránt.
A HONOR leleplezte a vadonatúj HONOR 200 Lite-ot
Már Magyarországon is kapható a vadonatúj HONOR 200 Lite. A sokoldalú okostelefon a felhasználók igényeihez igazodik: kiváló portréfotózási képességekkel, bámulatos kijelzővel, remek hardverrel, elegáns kialakítással és stabil felhasználói élménnyel érkezik.
Indul az emberszabású robotok sorozatgyártása
Már jövőre megindulhat az első ipari célú humanoid robotok sorozatgyártása. Ezekkel az eszközökkel a manuális tevékenységek több mint fele automatizálható. Az emberszabású robotok bevezető ára 80.000 euró körül várható, de így is nagyjából másfél év alatt megtérül egy ilyen beruházás – mutatta ki tanulmányában a stuttgarti központú Horváth csoport, amelynek magyarországi tagja az IFUA Horváth.
KPMG: Az energiaipar sem ússza meg a genAI bevezetését
Óvatosak a generatív mesterséges intelligencia bevezetése kapcsán az energiaipari vezetők. A KPMG Global Energy CEO Outlook legutóbbi kutatása szerint a vezérigazgatók a jelenlegi ingatag geopolitikai és politikai helyzetben is bizakodóak a növekedési kilátásokat illetően, a befektetések terén pedig legfőbb prioritásuk a generatív mesterséges intelligencia. Lelkesedésüket mérséklik azonban az etikai problémák és a kiberbiztonsági kockázatok. A kutatásból az is kiderül, hogy a vezérigazgatók az ESG-t ma már az üzleti siker egyik alapjának tartják.
A műanyaghulladékot a felére csökkentették az ABB finnországi gyárában
A hulladékok újrahasznosítására irányuló innovatív eljárások bevezetésével az ABB finnországi Porvoóban találha-tó gyártóüzeme 50 százalékkal csökkentette a vegyes műanyaghulladék mennyiségét, és 2023-ban közel 20 száza-lékkal javította az újrahasznosítás arányát. Az újrahasznosítási erőfeszítések fontos lépést jelentenek a Föld erőfor-rásainak megőrzése és az ügyfelek fenntarthatósági kötelezettségvállalásainak támogatása felé; ezen erőfeszítések 2024-ben 16 égerfa átlagos súlyának megfelelő mennyiségű polipropilént takarítanak meg.